Cetilpiridinium-klorid, mint kezelés COVID-19 esetén

A kísérletek a kvaterner ammónium fertőtlenítőszerek magas gyakoriságát mutatták ki számos vírus, köztük a koronavírusok kezelésére: ezek a SARS-CoV-2-höz hasonló vírusokat beborító védő lipid bevonat deaktiválásával hatnak. A kvaterner ammóniumvegyületeket széles körben ajánlják a vírusok elpusztítására, és több mint 350 termék szerepel az EPA N listáján: SARS-CoV-2 elleni fertőtlenítőszerek (kiegészítő anyag). Az EPA listáján szereplő számos fertőtlenítő vegyszer fertőtlenítőszer-koncentrációját és érintkezési idejét (több vírussal összefüggésben) jelentették, és > 140 néhány perc alatt képes deaktiválni a vírust (18).
Ez az információ arra vezetett minket, hogy szélesebb körben kutassunk a koronavírusok ellen hatékony kvaterner ammóniumvegyületek után, és azonosítsunk olyan vegyi anyagokat, amelyeket már teszteltek a klinikán, és amelyek potenciális kezelésként alkalmazhatók a COVID-19 kezelésére. Az egyik olyan fertőtlenítőszer, amelyről kimutatták, hogy romboló hatású a vírusokkal szemben (kiegészítő anyag), és amelyet széles körben használnak a testápolási termékekben, a cetilpiridinium-klorid. Ez a vegyület főként szájvizekben található meg, és az FDA az általánosan biztonságosnak tartott (GRAS) anyagok közé sorolta, így antimikrobiális szerként is használják hús- és baromfitermékekben (legfeljebb 1%-ban). A cetilpiridinium-kloridot számos klinikai vizsgálatban alkalmazták, többek között légúti fertőzések kezelésére, ami igazolja vírusellenes hatását. A cetilpiridinium valószínűleg a kapszid lebontásával, valamint lizoszomotróp hatásával elősegíti a vírus inaktiválását, ami - amint azt fentebb tárgyaltuk - gyakori a kvaterner ammóniumvegyületek esetében. Ez felveti a kérdést, hogy vajon a SARS-CoV-2 ellen in vitro vírusellenes aktivitással azonosított gyógyszerek némelyike ​​hasonlóan viselkedik-e, nevezetesen elpusztíthatja-e a vírus kapszidját, valamint felhalmozódhat-e a lizoszómában vagy az endoszómákban, és végső soron blokkolhatja-e a vírus bejutását. További publikált tanulmányok arra utalnak, hogy ez a hatás csökkenthető katepszin-L inhibitorok alkalmazásával.